|
|
||||||
| Kezdőoldal | |||||||
|
Szeged városaSzeged város történeteSzeged a Dél-Alföld legnagyobb városa, 1962 óta Csongrád megye székhelye, egyben a régió igazgatási, kulturális és gazdasági központja. Az 5-ös főút mentén, a Maros torkolatától kissé délre, a Tisza két partján fekszik. A város nagyobb része a folyó jobb partján, a kertváros jellegű Újszeged pedig a bal parton, a Tisza és a Maros szögletében terül el. A szegedi táj a Tiszának köszönheti változatos, közép-európai jellegű állat- és növényvilágának sajátos vonásait is. Az egykor Tisza-járta táj ősi élővilága napjainkra a Pusztaszeri Tájvédelmi körzet védett területére települt át, amely a fokozottan védett Fehér-tó révén a szegedi kultúrtájat is magába foglalja.A Tisza és a Maros szegleténél fekvő Szeged már az őskortól fogva emberi lakhelyül szolgált. Ptolemaiosz leírásából ismerjük legrégebbi nevét: Partiszkon. A nagyszéksósi hun fejedelmi lelet és számos történeti adat arra utal, hogy Attila (433-453) hun fejedelem székhelye a környéken lehetett. A 9. század végén a honfoglaló magyarok népe nagy számban foglalta el a Tisza és a Maros árteréből kiemelkedő szigeteket. Szeged neve magyar eredetű és először III. Béla magyar király 1183. évi oklevele említi. Valószínűleg a szeg (szeglet) szó ed helynévképzővel ellátott alakja, más nézet szerint a szeg szó sötétszőkét jelent, és a Maros alatti Tisza színárnyalatára utal. A tatárjárás Szegedet sem kímélte. Hunyadi János kormányzása idején (1446-1452) minden évben megfordult a szegedi várban, s 1456-ban Szeged alól indult Nándorfehérvár ostromára. Mátyás (1458-1490) király uralkodása idején Szeged az Alföld legjelentősebb városává, az ország egyik katonai és közigazgatási központjává fejlődött. A mohácsi katasztrófa után, 1526. szeptember 28-án Ibrahim nagyvezér seregei megszállták a várat, kirabolták és felgyújtották a várost. Az 1552 tavaszán megindult újabb török hadműveletek eredményeként a város környéke jónéhány emberöltőre jól védett hódoltsági zónává lett. A romokban heverő várat a török kijavította, falait belülről földhányással bélelte ki, a kimélyített árkokat a Tiszával kötötte össze. Ennek eredményeként Szegedet a Duna-Tisza közi török uralom szilárd bástyájává tette. A török megszállás 143 éven át, 1686. október 23-ig tartott, amikor a császári seregek, de La Verge francia tábornok vezetésével felszabadították a várost. A szegedi vár osztrák tulajdonba került, s 1718-ig a Maros mellett húzódó török határ miatt végvár és a bécsi főhaditanács fontos hadműveleti központja lett. 1704-ben a kurucok is eredménytelenül támadták. A gazdaság fejlődése együtt járt a művelődési viszonyok fellendülésével. 1719-ben a város vezetősége meghívta Szegedre a piaristákat, akik 1721 őszén a Szent Dömötör-templom délkeleti oldalán álló rendházban megnyitották első és második osztályból álló iskolájukat. A piaristák rendezték az első szegedi színielőadásokat, tudományos magyarázatokat tartottak és technikai újításokat készítettek. A szellemi gyarapodás ellenére 1728-tól boszorkányperek voltak a városban. Kicsikart vallomások alapján július 23-án 13 vádlottat égettek meg a Tisza-parton. A perek 1737-ig csaknem évenként megismétlődtek, majd hét év szünet után 1744-ben két rendbeli vizsgálattal lezárultak. A 18. század második felének virágzó gazdasága, a dohánytermesztés, a gabonakereskedelem, az ipar és a hajózás fejlődése eloszlatta a Boszorkányszigeten emelt máglyák füstjét. A reformkor évtizedei Szegeden is mélyreható változásokat hoztak. Ipartelepítési kezdeményezések indultak, felmerült a Pest-Szeged között hajózható csatorna megépítésének gondolata, és az 1840-es években elkészítették az első, Szegedet érintő vasútépítési terveket. 1833. szeptember 3-án Széchenyi István a Duna gőzhajóval meglátogatta a várost, 1845-ben megindult a rendszeres tiszai gőzhajózás, létrejött a Védegylet szegedi osztálya és megalakult a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár. A korai kapitalista gazdasági fejlődés felhívta a tőkések figyelmét a szegedi befektetés lehetőségeire. Felsővároson a Dercsényi testvérek megvetették a Szeszgyár alapjait, a Margit (ma Gutenberg) utca 12. szám alatt pedig Pick Márk (1843-1892) 1869-ben megnyitotta terményüzletét, amelyet előbb paprika-, majd szalámikereskedéssel bővített, 1883 után pedig világhírű szalámigyárrá fejlesztett. Bakay Nándor (1833-1902) a Móraváros és Rókus határán 1863-ban megnyitott családi műhelyből az ország legnagyobb kenderfonógyárát alakította ki. Ezt a fejlődést vetette vissza Szeged történetének legnagyobb hatású eseménye, a pusztító "nagyvíz". 1879. március 12-én hajnalban hatalmas árvíz pusztította el a várost. A betört víztömeg legelőször Rókust, majd Felsővárost, a belváros mélyebben fekvő részeit, végül Alsóvárost árasztotta el. A katasztrófa 165 emberéletet követelt és a város 5723 (más adatok szerint 5595) épülete közül Reizner János szerint 414, Lechner Lajos szerint csak 265 épület maradt fenn. Március 17-én Ferenc József császár Tisza Kálmán miniszterelnök kíséretében Szegedre érkezett, hogy megszemlélje a romba dőlt várost. Ekkor hangzott el a szállóigévé lett mondat: "Szeged szebb lesz, mint volt". A király megbízásából az újjáépítést Tisza Lajos (1833-1898) vezette, a műszaki munkálatokat pedig Lechner Lajos (1833-1897), a királyi biztosság műszaki osztályának vezetője irányította. Az újjáépítés legszebb feladati közé tartozott az elbontott vár helyének új utcákkal való beépítése. Ekkor alakult ki a "palotás Szeged" arculata. Az 1883. október 14-16-i királylátogatás alkalmával felavatták a városi színház épületét és a városi könyvtárat, amelynek állományát Somogyi Károly (1811-1888) kanonok 43 701 kötetes könyvadománya képezte. Ezekben az években épült a Postapalota (1882), a Pénzügyigazgatóság (1883), a Csillagbörtön (1884) és a Piarista Gimnázium és Rendház (1886), a millenniumi évfordulóra a MÁV Üzletvezetőség (1894), a Fa- és Fémipari Szakiskola (1896), a MÁV Nevelő- és Tápintézet (1896), a Közművelődési Palota (1896) és a gőz- és gyógyfürdő (1896) épülete. A könyvtár múzeum alapjait Reizner János (1847-1904), a Somogyi-könyvtár első igazgatója vetette meg, az intézmény hírnevét Tömörkény István (1866-1917) és Móra Ferenc (1879-1934) öregbítette. 1892-ben megalakult a Dugonics Társaság. Alapítói közül Kálmány Lajos (1852-1919) 1881-1891-ben megjelentette „Szeged népe” című háromkötetes néprajzi gyűjtését, Reizner János pedig a századfordulóra elkészítette a város történeti monográfiáját. Az árvízi újjáépítés élénkítő hatást gyakorolt Szeged iparára és kereskedelmére. Az első világháborút követő trianoni békeszerződés értelmében Szeged határmenti város lett. Kereskedelmi és gazdasági vonzáskörzetének jelentős részét elveszítette. Az árvíz utáni fejlődése megtört, nyersanyagbázisa, infrastruktúrája és piacai nagy veszteségeket szenvedtek. A nemzeti felemelkedést célzó politika révén azonban a város visszanyerte térszervező erejét. 1921-ben a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Szegedre költözött. Az egyetem világhírét a Haar Alfréd és Riesz Frigyes képviselte szegedi matematikai iskola és Szent-Györgyi Albert (1893-1986) élettani és orvosi Nobel-díja alapozta meg. A decentralizációs törekvések eredményeként 1928-ban a pesti tanárképző főiskolát Szegedre helyezték. Az Apostoli Szentszék 1923. február 17-i rendelete a Temesváron tevékenykedő Glattfelder Gyula megyéspüspök székhelyéül Szegedet jelölte ki, majd az 1931. június 19-i bullával a dómot székesegyházzá nyilvánította. Ekkorra már készen állt a Fogadalmi templom, amelynek 1913-ban megkezdett, majd a háborús kényszerszünet után 1923-ban folytatott építését a templom környékére is kiterjesztették. Így épült fel Rerrich Béla tervei alapján a Dóm teret övező épületsor. Árkádjai otthont adtak a Nemzeti Emlékcsarnoknak. A munkálatok fő támogatója Klebelsberg Kunó (1875-1932) kultuszminiszter, Szeged országgyűlési képviselője volt, aki orvosi klinikákat és kollégiumokat alapított, és új épületek vásárlásával, sportpálya létesítésével bővítette az egyetemi infrastruktúrát. A templom körül kialakított téren először 1931-ben rendezték meg a Szegedi Szabadtéri Játékokat, amelyek 1933 és 1939 között, majd 1959-től minden évben a látogatók ezreit vonzotta a Tisza partjára. Az előadások a zenei közízlés formálásában, a balett és a néptánc megismertetésében egyedülálló szerepet játszottak. A második világháborút nélkülözések közepette szenvedte meg a város lakossága. A háború után a határmenti helyzet miatt a város gazdaságát a mérsékelt fejlődés jellemezte. 1957-től a nehézipar egyoldalú fejlesztése helyébe a könnyű- és élelmiszeripar, illetve a nehézipar munkaigényes ágazatai léptek. Itt termelik az ország olajának 67 százalékát, és a földgáz 53 százalékát. Mindez egyes könnyűvegyipari ágazatok (háztartási vegyszerek, kozmetikumok előállítása) megjelenését eredményezte. Napjainkban a város gazdasági életében jelentős szerepet játszik a kis- és nagykereskedelem, amely az 1989 után megjelenő nemzetközi cégek révén nemcsak a szegedi agglomerációra, hanem a szomszédos országokra is erős kisugárzást gyakorol. 1989-ben a város tagja lett az Európai Nagyvárosok Szövetségének, s a közelmúltban tevékeny szerepet vállalt a határokon átívelő Duna-Körös-Maros-Tisza Regionális Együttműködés megszervezésében. Szegedet hagyományos iskolavárosi szerepe, a közép- és felsőfokú oktatásban elfoglalt helyzete az országban Budapest után a második helyre sorolja. A felsőfokú intézmények integrációs folyamatának eredményeként 2000. január elsején 10 karral (és a Zenei Konzervatóriummal) megalakult a szegedi felsőfokú oktatási intézmények szövetsége, a Szegedi Tudományegyetem. A Dél-Alföld tudományos tevékenységét 1961 óta a Szegedi Akadémiai Bizottság fogja össze. 1973-ban megkezdte működését a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Központja. Szeged számos műalkotással gyarapodott és az 1998-2001 között megvalósított belvárosi rekonstrukció eredményeként a Kárász utca és a Klauzál tér az ország egyik leghangulatosabb városközpontjává szépült. Ez a jelentős gazdasági, kereskedelmi, szellemi és művészeti vonzerő a remények szerint együtt jár a konferenciaturizmus fellendülésével, amelynek alapjául a rendszeres városi rendezvények, az évente visszatérő kulturális- és sportprogramok, vásárok és szakkiállítások szolgálnak. LátnivalókSzéchenyi térA tér épületei közül említésre méltó a Tisza Szálló épülete, mely irodalmi, történelmi, művészeti emlékhely, számos író, költő, zeneszerző fordult itt meg. A tér nyugati oldalán a Városháza mellett áll a klasszicista stílusú Zsótér ház, építtetője a híres szegedi kereskedő família, a Zsótér család volt.VárosházaAz eklektikus palotákkal körülvett téren található a neobarokk stílusban épült városháza. Az épület alapkövét 1799-ben helyezték el és Vedres István tervei szerint Schwörtz János építette fel. Az árvíz alatt megrongálódott épület alapjaira Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján új, egyemeletes városházát emeltek 1883-ban. Az épületet a mellette álló Bérházzal a "Sóhajok hídja" köti össze, mely az 1883-as királynapokra készült, amelyek során Ferenc József meglátogatta a 1879-es nagy árvíz után újjáépült várost. A király és kíséretének szállása megoszlott a két épület között, s a kapcsolat megteremtése érdekében építették a zárt hidat. A lépcsőházat színes üvegablakok díszitik, az egyiken olvasható a Ferenc Józsefnek tulajdonított híres mondás: "Szeged szebb lesz, mint volt !" A közgyűlési terem falait olajfestmények díszitik a mennyezeten freskó látható, mely Vajda Zsigmond munkája. Itt tartotta rndszeresen havi felolvasó ülését a Dugonics Társaság. A Városháaz hangulatos udvarán tartják nyárestéken a Mizsikáló udvar kamarahangversenyeit, valamint a Városházi esték prózai és zenés előadásait.Klauzál térA mediterrán hangulatú Klauzál tér közepén áll az ország egyik első egészalakos Kossuth szobra, Róna József alkotása. Az Új Zsótér-ház földszintjén van a szegedieknek és a város vendégeinek egyaránt kedvelt találkozóhelye a Virág cukrászda. A tér egyik legjelentősebb műemlék épülete a klasszicista Kárász-ház, melynek erkélyéről mondta el Kossuth Lajos 1849-ben utolsó magyarországi beszédét. A téren áll még Tóbiás Klára alkotása a Királyok kútja. Széchenyi térről, a Klauzál utcán keresztül található.Új ZsinagógaA festett üvegablakok, a művészien faragott padok, az egymással harmonizáló elefántcsontfehér, kék és arany díszítések, mind Löw Immánuel elképzelési alapján készültek. A márványoltár záróköve jeruzsálemi márványból készült, a frigyszekrény ajtaja Nílus menti akácfából, melynek kilenc rekeszében 18 tóratekercset őriznek. A festett üvegablakok és a belső ornamentika Róth Miksa műhelyében készültek. A Hajnóczy utcában találjuk a klasszicizmus építészetének egyik legszebb szegedi emlékét a régi zsinagógát. Klauzál tértől kiinduló Kígyó utcán keresztül található.Nyitvatartás: Jan.01 - Ápr.01.: H-P: 10-14; V.: 10-14. Ápr.01-Okt.01.: H-P: 10-12, 13-17; V: 10-12, 13-17. Okt.01-Dec.31.: H-P 10-14; V.:10-14. Tel.:62/423-849 Reök palotaA Tisza Lajos körút-Kölcsey utca sarkán a hazai szecesszió jellegzetes alkotását tekinthetjük meg, a Reök-palotát. A külföldi szakirodalomban "Hungarian Jugendstil" néven emlegetett építészeti stílusban készült házat Magyar Ede tervezte és 1907-ben készült el. A homlokzaton és az épület lépcsőházában stilizált növényi ornamentika látható. A különleges szépségű kovácsoltvasmunkákat Magyar Ede rajzai alapján Fekete Pál készítette. A spanyol Antoni Gaudí lakóházaival rokon épület európai viszonylatban is a legszebbek egyike. A szegediek egymás között csak "lófaraháznak" nevezik, mivel az első világháborús hősök emlékére emelt huszárszobor mögött helyezkdedi el.Dugonics térA Somogyi utcán lekanyarodva a Dugonics térre érünk. Az 1879-es nagy árvíz előtt búzapiac működött a Dugonics téren. A tér Tisza Lajos körút felöli oldalán áll Izsó Miklós és Huszár Adolf alkotása Dugonics Andrásnak, a tér névadójának szobra. Kezében tartja Etelka című regényét, mely alkotás az első magyar regény. A Dugonics tér 2. szám alatt található a romantikus stílusú, műemlék jellegű Vajda-ház. A tér főépülete a központi egyetem kora eklektikus palotája, mely eredetileg főreáliskolának készült. 1921-ben költözött ide a Kolozsvárról áttelepült tudományegyetem. Itt vonta felelősségre Horger Antal József Attila bölcsészhallgatót a Szeged lapban megjelent, Tiszta szívvel című verséért. A téren áll a költő bronz szobra, mely Varga Imre alkotása. A téren számos kulturális rendezvény kerül megrendezésre és az év során több ízben kézműves vásár várja az idelátógató vendégeket.Aradi Vértanúk tereA Dugonics tértől az Árpád téren keresztül lehet eljutni az Aradi Vértanúk terére. A téren áll II. Rákóczi Ferenc lovas szobra, Ifj. Vastagh György alkotása és a szőregi csata emlékoszlopa. Az emlékmű tövében az Aradon vértanúhalált halt tizenhármak névsorát márványtábla örökíti meg. A tér Tisza-felöli oldalán található egy szép koraeklektikus épületben a világhírű Bolyai Intézet. Ez az épület, melyben jelenleg az egyetem természettudományi kara működik, hajdanán a piarista gimnáziumnak és a rendháznak adott otthont, ahol Juhász Gyula is tanult. Az épület mögött a Rerrich Béla téren található a gótika korában alkotó Kolozsvári testvérek Sárkányölő Szent György szobrának másolata. A tér másik oldalán látható az 1956-os emlékmű, Melocco Miklós alkotása. Az Aradi vértanúk terét a Boldogasszony sugárúttal a Hősök Kapuja köti össze, melyet az első világháborúban elesett katonák tiszteletére emeltek. A Kapu mennyezetén Aba - Novák Vilmos freskóit láthatjuk. Szent György, Szent Borbála védőszentek és a keresztvivők mellett, maga a festő is megjelenik az alakok között. A teret a Dóm tér felöl a Püspöki palota és az egyetemi épületek határolják.DómAz Aradi vértanúk tere felöli kapunk kerszetül lehet átjutni a Dóm térre. A Dóm tér méretét tekintve megegyezik a velencei Szent Márk tér méretével, 12.000 négyzetméter. Ez a tér ad otthont a nemzetközi jelentőségű Szegedi Szabadtéri Játékoknak, mely először 1931-ben került megrendezésre. Az észak-európai stílusú, vörös téglás egységes épületek árkádjai alatt látható a Nemzeti emlékcsarnok (Pantheon), mely Klebelsberg Kunónak, az első magyar vallás- és közoktatásügyi miniszternek köszönheti születését és a magyar történelem, irodalom, művészet és természettudomány kimagasló személyiségeinek szobrait, domborműveit tartalmazza. A téren áll a város legrégibb műemléke a Dömötör-torony. Az 1879-es nagy árvíz után a városatyák fogadalmat tettek egy monumentális templom felépítésére, ez a mai Fogadalmi templom. A Dómot kívül és belül is mozaikok, szobrok, domborművek sokaságe dísziti. A 9040 sípos orgona Európa templom orgonái közül a harmadik legnagyobb.Zenélő óraA tér egyik különlegessége a Dóm főbejáratával szemközti oldalon, a tér épületének falába épített zenélő óra, a középkori egyetemek szimbóluma. A Magyarországon egyedülálló óra Csúri Ferenc szegedi órásmester keze munkája, a figurákat Kulai József faszobrász készítette. A díszes óralap körüli ajtócskákon az egyetemi tanács tekintélyes alakjai, s a ballagó diákok figurái jelennek meg minden órában.Szerb templomA Dóm tér északi oldalán áll a görögkeleti szerb templom. Ezt a gyönyörű barokk épületet Szent Miklós tiszteletére emelték 1778-ban. Figyelmet érdemelnek az erősen tagolt főpárkány, az ívelt timpanon és a fali vázák. Szegeden a szerb nemzetiség a török időkben jelent meg először. A szemközti házben lakó pópa télen-nyáron készséggel megmutatja az érdeklődőknek a templomot. A Dóm téren található a Somogyi Könyvtár, mely a Csongrád Megyei Levéltának ad otthont, benne a könyvtáralapító Somogyi Károly műemléki értékű könyvgyűjteményével és a városi közkönyvtárral.Fekete HázA Somogyi és az Oskola utca sarkán látható a Szegedi Akadémiai Bizottság székháza, a késő klasszicista építészet egyik legszebb szegedi emléke. Hild József tervei alapján épült 1868-ban és ebben az épületben működött hajdanán a Hungária szálló. A Somogyi utcán haladva érhetünk el az angol romantika stílusában tervezett, saroktornyos Fekete házhoz. Nevét falának korábbi sötétszürke vakolatszínéről kapta. A Fekehet Ház évtizedek óta a Móra Ferenc Múzeum történeti osztályának kiállítóhelye.A TiszaA Tisza a Keleti-Kárpátokban ered, két ágból egyesül Fehér és Fekete-Tisza néven. A folyó magyarországi szakaszán főleg középszakasz jelleggel folyik, hatalmas kanyarulatokat, íveket alkotva. Az Alföldön végig kanyarogva egykoron hatalmas területeket birtokolt, mígnem az 1840-es évektől elkezdődött a szabályozása. A mai modern körutas-sugárutas nagyvárosi alaprajz is a Tiszai-árvíz következménye. A Tisza folyó és Szeged városa elválaszthatatlan egymástól. Tavasztól őszig a Tisza szerelmesei: horgászok, evezősök, fürdőzők népesítik be a vizet és a partját. A part menti halászcsárdák tiszai halat kínálnak.StefániaA Múzeum mögött található, a Stefánia, hivatalos nevén Várkert, melynek különleges faritkaságai között pillantható meg a vármaradvány, a hajdani Mária Terézia kapu. 1444-ben itt kötötték meg a szegedi békét a törökkel, Hunyadi 1456-ban onnan indult Nándorfehérvár ostromára.Kass SzállóA Dózsa György utca és a Stefánia találkozásánál áll az egykori Kass Szálló, melyet Kass János, a neves grafikusművész nagyapja épített 1897-ben. A család a gazdasági válság idején eladta az épületet egy részvénytársaságnak, amely 1934-től Hungária néven újra megnyitotta a szállodát. 1977-ben bezárták az épületet, mely azóta sem nyitott meg. Az épület előtt áll Dankó Pista híres nótaszerző és zenész szobra.Szegedi Nemzeti SzínházA Kass Szállóval szemben látható a Szegedi Nemzeti Színház városképi jelentőségű épülete, melyet ugyanúgy, mint a budapesti Vígszínházat a híres bécsi színházépítő, tervező páros Hellmer és Fellner tervezett eklektikus-neobarokk stílusban. 1883-ban nyílt meg, de 1885-ben leégett és 1886-ban ismét megnyitotta kapuit. Ma a színházban próza-, opera- és balett-tagozat is működik.Gróf palotaA Tisza Lajos körút és a Takaréktár utca sarkán található a Gróf palota. A Gróf palota névadója az építettő dr. Gróf Árpád Márton jogi diplomás polgár, akinek nem voltak mindennapos anyagi gondjai, ugyanis igen jelentős beosztásokat tudhatott magáénak: városi főügyész, kormányfőtanácsos stb. Az épület építésekor megfogalmazta, hogy kinek szánja a Tisza Lajos körúti palotáját: "egy korszerű, magas lakbéreket is megfizetni képes, bizonyára megfelelő hivatali pozícióban lévő, jól szituált tisztviselők, vagy egyéb foglalkozásúak számára". Az épületet Raichl J. Ferenc tervezte, s épült 1912-13 között, mindössze 13 hónap alatt. A három utca által határolt telken egy igen elegáns három emeletes épületet készítettek el. Az épület mgeformálásában a modern szecessziós törekvéseket jól ötvözte az építész a hagyományokban bővelkedő magyaros és keleti ornamentikával.Alsóvárosi templomAz Alsóváros központjában áll egy 500 éves épületegyüttes, a Ferences templom és kolostor. A templom több periódusban, valószínű, hogy egy régebbi egyházi épület anyagának a felhasználásával 1503-ban készült el. Mestere nagy valószínűséggel már a visegrádi építkezéseknél is feltételezett Johannes Fráter, aki a kolozsvári Farkas utcai református templomot, valamint Nyírbátorban a református és a minorita templomokat építi a XV. század végi, XVI. század eleji késő gótikus stílusban. |
