|
|
||||||
| Kezdőoldal | |||||||
|
Kirándulás a környékenFehér-tóA Fehér-tó, mely a Kiskunsági Nemzeti Park (KNP) részét képezi kiterjedése mintegy 14 négyzetkilométer. A tó közvetlen környékén homok, lösz és fekete föld keverednek a szikes rétekkel, vakszikes foltokkal, lápos-mocsaras területekkel. Az ősszikes élőhelyek már csak kis területen, szigetszerűen helyezkednek el, többi részén halastavak létesültek. Gazdag madárvilág jellemzi, mintegy 280 fajt mutattak ki a Fehér-tón fészkelő, átvonuló, téli vendég és a ritkán előforduló madarak statisztikájában. Értékeinek sorát a szatymazi temetődomb nyitja, mely egy i.e. 2000 körül emelt bronzkori sírhalom, kurgán. Kultúrtörténeti jelentőségén túlmenően olyan ősi növényzettel rendelkezik, melyben megtalálható a fehéres csűdfű, a macskahere, a taréjos tarackbúza, a csuklyás ibolya, a csattogó szamóca, a kunkorgó árvalányhaj. Nyílik itt a törpe nőszirom, valamint az illatos kakukkfű. Túravezetés a Fehér-tónál: A terület fokozottan védett, nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyként a Ramsari Egyezmény része. Csak szakvezetővel vagy írásos engedéllyel látogatható. A túrák a szatymazi temetődomb közelében létesült oktatóközponttól indulnak, s érintve a korom-szigeti kilátótornyot a tavak közé vezetnek. Túravezető: Ábrahám Krisztián Tel: 30/638-0297 Email: knpi@axelero.hu Kiskunsági Nemzeti Park Területi Iroda - Helyi iroda, Fehér-tóhoz kapcsolódó elérhetőség 6724 Szeged, Föltámadás u. 29. Tel./fax:62/498-058 Email:knpi@axelero.huHódmezővásárhelyA város fõtere a Kossuth tér, teljes egészében parkosított, s így kedvenc pihenõhelye az itt lakóknak. A tér déli oldalán magasodik az 1893-ban eklektikus stílusban Ybl Lajos által tervezett városháza 56 méteres tornya, amelynek körsétálójából gyönyörû panoráma tárul a látogató elé. A Kossuth tér kellemes árnyat adó fái között több szobor található. A tér nyugati oldalán áll az 1905-ben Pártos Gyula tervei alapján felépült, nemrég eredeti szépségében felújított Fekete Sas Szálloda neobarokk épülete, monumentális, faragott díszítésû ablakaival. A város legrégebbi téglaépülete az 1713-14-ben, román stílusban épült Ótemplom, melyet lõrésekkel ellátott védfallal vették körül 1740-ben. Ma már csak egy kis részlete maradt meg a templom mögött. A klasszicista Ógimnázium 1820-22-ben épült, emeletén jelenleg az Alföldi Galéria állandó kiállítása látható az Alföldi festõiskola (Tornyai, Endre Béla, Rudnai), valamint más neves festõk, szobrászok alkotásaival. A város elsõ ártézi kútja a Zsigmondi Béla által 1880-ban fúrt "Bakay kút", melyet eredeti helyérõl az Ótemplomi magtár és kollégium közötti kialakított kis térre helyeztek át. A város fõutcáján az Andrássy úton elindulva baloldalon egy kis park közepén áll a Belvárosi római katolikus templom, melynek középsõ hajója 1852-ben, két oldalhajója 1860-ban épült Ybl Miklós tervei alapján. A Kálvin János tér közepén áll Nagy András János 1882-ben fúrt ártézi kútja, mögötte az Alföld egyik legnagyobb barokk református temploma az Újtemplom. Az újonnan kialakított Szent István téren a nemrég felállított impozáns Szent István lovas szobor, Máté István alkotása látható, mögötte az 1936-ban épült ókeresztény bazilika stílusú Szent István római katolikus templom áll. A Népmûvészeti tájház a belvárosban (Árpád u. 21.) áll. A XVIII. Században épült nádtetõs parasztházban, a város népmûvészeti emlékeit állították ki. A Csúcsi fazekas ház (Rákóczi u. 110.) Vékony Sándor fazekasmester egykori mûhelyében õrzi a mester, és az egykori fazekasok emlékét. A város külterületén a Szegedi út mentén található a Kopáncsi Tanya Múzeum. A Csomorkányi úton emelkedik a Csomorkányi templomrom az egykori Árpád-kori templom falmaradványaival. Ha Szeged felöl érkezünk, az Ady Endre utca vezet a városközpontba. A Hõsök terét kettéválasztó lépcsõ alján áll a második világháborús emlékmû. A tértõl délkeletre a strandfürdõ 69.000 m2-en egyidejûleg ötezer vendéget fogadhat. A 42°C-os, alkáli-hidrogénkarbonátos víz mozgásszervi és reumatikus betegségek gyógyítására alkalmas. A várostól 12 km-re, északkeleti irányban Rárós-Kéktó erdõsávokkal határolt szikes legelõi, valamint fehér gólyák, nagy kócsagok, barna rétihéják látványa tárul a látogató elé. 6 km-re a Tisza holtága mellett fekszik Mártély. Mind a Holt-, mind az Élõ-Tisza kedvelt fürdõhely, csónakázási és vízibiciklizési lehetõséggel. A két települést összekötõ kerékpárút a kerékpárosoknak, a tanyavilágot behálózó dûlõutak a lovasoknak nyújtanak sportolási lehetõséget.ÓpusztaszerAmi a középkor folyamán igazi rangot adott a térségnek, az az a korában nagyjelentőségű kulturális központnak számító bencés monostortemplom, melynek legelső elődje körül már a XI. században jelentős település virágzott. Minthogy királyi út mentén feküdt - mely a Balkánról Szegeden át Budára vezetett - erős gazdasággal bírhatott. Szer a XV. századra vámszedési és vásártartási joggal rendelkező, központi mezővárosa lett a térségnek. A török 1526-os átvonulását még átvészelte a település, ám a tizenötéves háború megpecsételte sorsát. A lakosság elmenekült, a török helyőrséget telepített a monostor maradványaiba. A XVI-XVII. század fordulójától már Puszta Szerként emlegették a területet. A XVIII. századtól, a felvilágosodás jegyében indult meg hazánkban is a tudományosnak tekinthető (írott forrásokra támaszkodó és hivatkozó) történetkutatás. Ekkor kerül ismét a figyelem központjába az első országgyűlés színhelye. Számos tudományos és tudományoskodó munka íródik ebben az időben Szerről. Az, hogy "Pusztaszeren, ősi alkotmánynak keletkeztének egyik történeti nevezetességű színhelyén, országos emlék állíttatása elrendeltessék", Kecskemét városának jutott először eszébe 1861-ben, ám igazi szellemi tőkét nem tudott az ügyből kovácsolni. Ferenc József az 1870-es években címzetes pusztaszeri apáttá nevezte ki Göndöcs Benedek, gyulai főesperest, felújítván az egykori méltóságot. A közéleti szereplést országgyűlési képviselőként is felvállaló pap 1882-ben a kor legnevesebb régészével, Rómer Flórissal megkezdte az egykori monostor romjain az ásatásokat, melynek eredményeiről tájékoztatta a képviselőházat is, egyben kérte, hogy emlékpark létesüljön Pusztaszeren. Minthogy a honfoglalás millenniumának megünneplése már napirenden volt a magyar társadalom vezető köreiben, igen nagy érdeklődés és pártolás övezte az ügyet. Ebben az évben már Szeged is mozgolódott, s saját különleges felelősségéről cikkezett a leendő emlékhely kapcsán. Az 1896. VIII. tc.-ben rendelte el az országgyűlés emlékhely állítását Pusztaszeren a honszerzés ezredik évfordulója alkalmából. Az alapkövet június 27-én világraszóló ünnepség közepette helyezték el, noha a mai emlékmű elkészültéig még jó egy évig várni kellett. 1897-ben egy magát - összejöveteleik napjára és taglétszámukra utalva -"Szombatosok huszonegyes társaságá"-nak nevező csoportosulás elhatározta, hogy kimenvén az Árpád-szoborhoz ünnepséget tartanak neves vendégek és szónokok meghívásával. Az augusztus 8-i eseménynek olyan nagy sikere volt, hogy hagyomány lett. Minden év augusztusában megrendezték az ún. szobori búcsút. 1902-ben új, szegedi székhelyű szervezet alakult Pusztaszeri Árpád Egyesület néven azzal a céllal, hogy ébren tartsa a honszerző iránti kegyeletet és hálát, valamint hogy az apátság romjain felépítsen egy monumentális templomot Árpád tiszteletére. Ám szűkös anyagi lehetőségeik miatt a szobori búcsúk megrendezésén túl csak egy rövid ásatásra futotta a fejedelem halálának ezredik évfordulóján, 1907-ben. A háború és a tanácsköztársaság erősen visszavetette a Pusztaszer körüli lelkesedést, s csak a trianoni katasztrófa nyomán éledő neonacionalizmus motiválta Árpád-kultusz adott neki új lendületet. Különösen 1936-ban, amikor a Pusztaszeri Árpád Egyesület szerződést kötött Pallavicini Alfonz Károly őrgróffal, akinek családja akkor már csaknem másfél százada birtokolta a területet. A szerződés 29,5 hold területet bocsátott haszonbérbe az egyesület rendelkezésére. Ezen a területen hozták létre a Nemzeti Árpád Ligetet. Ásatások indultak, cserkész- és leventetáborokat rendeztek, artézi kutat fúrtak Árpád kútja néven, székely kaput emeltek, emlékmúzeumot terveztek. A második világháború azonban újra gátat vetett az elképzeléseknek. Az 1945-ös földosztás után, a kommunista időszak legkeményebb éveiben egyáltalán nem lehetett szó megemlékezésekről. Az 56-os forradalom után munkás-paraszt találkozók hirdették a szocialista építkezés eredményeit az Árpád-emlékmű árnyékában. A jelenlegi emlékpark gondolata 1970-ben született Erdei Ferenc hathatós közreműködésével. Ettől kezdve folyamatosak a feltárások a monostor romjainál, 1974-ben döntöttek Feszty Árpád panorámaképének, a Magyarok bejövetelének restaurálásáról és itteni felállításáról, 1978-ban megkezdődött a szabadtéri néprajzi múzeum kialakítása. Az 1982 óta Nemzeti Történeti Emlékpark néven működő múzeum és kirándulóhely ma - Magyarország leglátogatottabb kiállítóhelyeinek egyikeként - mintegy félszáz látnivalóval várja a látogatókat.Látnivalók: |
